Indulás előtt

Csomagoljunk
legyünk útra készen
mielőtt minden
eltörik egészen
hisz oly kevés
mit vinni kell
egy ,,megérte''
egy ,,hinni kell''
egy szerelemtől
fényes pillanat
a sárba süppedt
kő alatt
a sötétben
egy résnyi fény
élétől
megsebzett remény
mert valami
végérvényes rend kell
ha nagy útra
készül már az ember
tudván
hogy akkor sem néz
hátra
ha nevét valaki
még egyszer elkiáltja.

/Szabó Éva/

Váci Mihály:

Két szárny

Még alig emelkedő gondolatnak

vagyunk mi egy-egy szárnya.

Lehullna ez az égre szálló madár,

ha a két szárny elválna.

Két szárny vagyunk, de fenn a

fellegekben

nem szállhatunk, csak mind a ketten

szívverésnyire pontos

együtemben.

Szállj velem

Egy rezdülésű szárnycsapással.

Hullongó tollak voltunk egyedül,

szárnyak lettünk egymással

Ismeretlen/-számomra/

Valami csendes álom megzavart
valami kedves emlék felkavart
valami árnyék hullt a Nap elé
valami dobbanás... a szívemé

valami fodrot vet a vizeken
valami megtörik a köveken
valami tajték tovább rohan
valami mélység belém zuhan

valami távol volt és messzebb került
valami állni akart és a földre terült
valami hullni vágyott és megfagyott
valami átölelt és azóta elhagyott

valami széttört és megszületett
valami elszaladt és követett
valami rám borult és eltakart
valami elhozta a vad vihart

Ismeretlen /-számomra/

Sok kihivással nézel szembe

mostanában,

és azt kivánom,

bárcsak azt mondhatnám,

könnyű lesz.

Bárcsak mondhatnám

minden rendben lesz.

Bárcsak tudnám az összes választ,

de nem tudom....

Amit tudok,

Hogy a változások az

Életedben Téged

Nem változtatnak meg-

Az a kedves

és törődő ember maradsz,

aki még oly sokat

adhat a világnak.

Kérlek ezt sose feledd.

Remélem,egy nap

majd ugy tekintesz vissza

erre az időszakra,

hogy ekkor találtad meg

Valódi Önmagad

és elindultál egy olyan uton,

amely végül elvezetett

a BOLDOGSÁGHOZ.

"Amikor lemondunk az álmainkról és megtaláljuk a békét, van egy rövid, nyugodt időszak. De a halott álmok elkezdik gyötörni a bensőnket, és tönkreteszik a környezetünket is. Elkezdünk kegyetlenkedni a körülöttünk élőkkel, és végül ezt a kegyetlenséget önmagunk ellen fordítjuk. Megjelennek a betegségek és a pszichózis. Amit el akartunk kerülni a harcban - csalódást és vereséget -, az lesz a gyávaságunk kegyetlen hagyatéka. És ezért egy szép napon halott és elfojtott álmaink elnehezítik a levegőt, hogy alig tudunk lélegezni, és elkezdjük kívánni a halált, a halált, amely megszabadít bizonyosságainktól, és azoktól a rettenetes békés vasárnap délutánoktól."
(Paulo Coelho)

Nem érdekel, hogy mibõl élsz.

Azt akarom tudni, hogy mire vágysz,

és hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával?

Nem érdekel, hogy hány éves vagy.

Azt akarom tudni, hogy megkockáztatod-e hogy bolondnak néznek

a szerelmed miatt,

az álmaidért, vagy azért a kalandért, hogy igazán élj?

Nem érdekel, hogy milyen bolygók állnak együtt a holdaddal.

Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e bánatod középpontját,

hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad az árulás az életben és

hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már?

Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni a fájdalommal, az

enyémmel, vagy a tiéddel?

Hogy tudsz-e táncolni vadul, és hagyni, hogy az extázis

megtöltsön az ujjad hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél,

vagy arra, hogy legünk realisták, vagy hogy emlékezzünk az

emberi lét korlátaira?

Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz, igaz-e.

Azt akarom tudni, hogy csalódást tudsz-e okozni valakinek, hogy

igaz legyél önmagadhoz,

hogy el tudod-e viselni árulás vádját, és nem elárulni a saját

lelkedet?

Azt akarom tudni, hogy tudsz-e hûséges lenni és megbízható?

Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet még akkor is, ha az nem

minden nap szép,

és hogy Isten jelenlétébõl ered-e az életed?

Azt akarom tudni, hogy tudsz-e együtt élni a bukással, sajátoddal,

vagy az enyémmel,

és mégis megállni a tó partján és az ezüst Holdnak kiáltani: Igen!

Nem érdekel, hogy hol élsz, vagy hogy mennyi pénzed van.

Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e kelni a gyász és kétségbeesés

éjszakája után fáradtan és

csontig összetörten, és megtenni, amit meg kell tenni a

gyerekekért?

Nem érdekel, hogy ki vagy és hogy kerültél ide.

Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tûz középpontjában

anélkül, hogy visszariadnál?

Nem érdekel, hogy hol, mit és kivel tanultál.

Azt akarom tudni, hogy mi tart meg belülrõl, amikor minden egyéb

már összeomlott?

Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal,

és hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni üres pillanatokban?"

(Amerikai Indián forrásból)

Oldal: Kedvenc verseim
Húnyt szemmel bérceken futunk s mindig csodára vágy szivünk... - © 2008 - 2024 - kutakodo.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat